Tiszakürt és az iskola történelmi háttere

Az arborétumról nevezetes Tiszakürt, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Tisza bal partján fekszik.

1075-ből I. Gézától származó garamszentbenedeki apátság alapító levelében Kürt neve már szerepel. Sok földesúr kezén ment keresztül; Kálmán idején annak Itáliából bejött feleségének rokonáé, Mátyás király korában pedig Kinizsi Pál tulajdona. Adózik a kis falu a töröknek, de szerepel a neve a váci püspök adólajstromán is. 1552-ben a Szolnok ellen vonuló törökök feldúlják, de ezt teszik vele Egerből jövet is. 1703-ban a falu népe II. Rákóczi Ferenc mellé állt. 1848-ról nincsenek írásos emlékei a községnek. 1881-ben óriási árvíz pusztít a kis halászfaluban. A község jelenlegi főépületei mind ezután épültek.
A település lélekszámáról az első hiteles forrásnak az 1828. évi összeírást lehet tekinteni, ami 1300 főben rögzíti a lakók számát. Az 1990-es adat szerint 1653, míg a 2001. népszámláláskor 1594 volt regisztrált lakók száma, melyhez viszonyítva az utóbbi években lélekszámban jelentősen nem csökkent, inkább a lakosság összetétele változott. A fiatalok inkább a 30-40 km távolságra lévő városok felé orientálódnak.

Tiszakürt írásos történelme már 1733-ban feljegyezte, hogy községünkben iskola működik. Az első óvoda alapítása 1893-ban történt. Az első iskolát a millennium évében a református egyház építtette, lévén a község lakossága főleg református. Ez az iskola típus maradt fenn az államosításig.

Az iskolák életében is nagy változást jelentett az államosítás. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tanfelügyelője 1948. június 18-án kelt körlevelében összehívta az iskolák igazgatóit:
"Munkácsi Károly igazgató részére:
Felhívom Igazgató Urat, hogy f.évi június 22-én /kedden/ 20 órakor Tiszaföldvár II. sz. állami iskolában az iskolák államosításával kapcsolatos kérdések megbeszélése végett feltétlenül és pontosan, fegyelmi felelősség mellett jelenjen meg."12
Az államosítás után egy igazgatósághoz, a tiszakürti belterületi iskolához tartoztak még külterületi iskolák is:

1952. február 26-án Cserkeszőlő különvált Tiszakürt községtől, ezért a Kisasszonyszőlői és a Kórhányi Általános Iskola is az önállósult településhez tartozott. Ekkor a Máriahegyi iskolában 158 diák tanult, s önálló igazgatással Tiszakürthöz került. 1971-ben önállósága megszűnt, s tagintézménye lett a tiszakürti iskolának, majd 1972-től a szomszédos település Tiszainoka iskoláját is közös igazgatás alá vonták. 1974. szeptember1-től Tiszainokát, 1977. szeptember 1-től Máriahegy-Bogarast körzetesítették. A gyerekek a mai napig helyközi járattal, illetve a Bogarasból iskolabusszal járnak be.
Az 1980-as évek elejére, részben az összevonásoknak, részben a demográfiai csúcsnak köszönhetően annyira megnőtt a gyermeklétszám, hogy komoly gondot jelentett a tantermek biztosítása. 1982-ben 6 épületben folyt az oktatás a falu különböző pontjain egymástól viszonylag távol. A központi iskolában a felső tagozatosok tanultak.

 

A pedagógusok az óraközi szünetekben vándoroltak egyik helyről a másikra. Ezt a tarthatatlan állapotot szüntette meg az 1986-ra felépült új iskola, akkor korszerűnek számító felszereltséggel.